A Balaton-felvidéke jövőképe könyvbemutató és Pecha Kucha Night a KÉK-ben

A KÉK projektje, a TÁJTÉKA 2022. október 19-én bemutatta „A Balaton-felvidék jövőképe” című kiadványt a Kortárs Építészeti Köpontban. A könyv a 2021-2022-ben zajló átfogó kutatásunk összegzése a Balaton-felvidék fenntartható gyakorlatairól, innovatív kezdeményezéseiről, konfliktusairól, közösségeiről és lehetséges jövőjéről.

A bemutató során szakemberek beszélgetnek a kiadványról. A beszélgetés résztvevői: Szijártó Zsolt, Wettstein Domonkos, Szemerey Samu Moderátor: Winkler Nóra

A beszélgetést követő pörgős, tömör Pecha Kucha előadásokon a Balaton-felvidék innovatív vállalkozói, kutatói és építészeti, urbanisztikai szakemberek a legújabb munkáikat és értékes témafelvetéseiket hozták el. A szeptemberben megjelent “A Balaton-felvidék jövőképe” könyv témakörei mentén a prezentációkból megismerhetitek a térség jellegzetességeit, példaértékű kezdeményezéseit és lehetséges jövőjét.

Előadók:

• Kővágóörs Alkotótábor
• Szemerey Samu// KÉK- Kortárs Építészeti Központ // TÁJTÉKA
• Takács Martin építész // Nagyapám Háza
• Varga Anna etnoökológus
• Kovács Loránd // MNM Villa Romana Baláca
• Dr. Kovács Barnabás borász és egyetemi tanársegéd // Szőlőültetvények a balatoni kultúrtájban
• Fülöp Bence // Balaton Klíma Konzorcium
• Heim-Tóth Miklós kulturális projektmenedzser //Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa

Pecha Kucha Night Budapest Vol.72 x TÁJTÉKA videók

A Kővágóörs Alkotótáborból Bán Márton és Pongor Soma adott elő

A Kővágóörs Alkotótábort és programjait 2018-ban hívta életre a település központjában elhelyezkedő épület újraértelmezésének és rehabilitációjának szüksége. A tábor szervezőiből alakult egyesület célja támogatni azokat a művészeket és művészeti csoportokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak vagy kapcsolódni tudnak e folytatásos keletkezéstörténethez.

Szemerey Samu építész, városépítész, a KÉK - Contemporary Architecture Centre alapító tagja és szakmai vezetője

Samu A Balaton-felvidék jövőképe egyik szerzője is. Szakterületei a technológia, a kreatív iparágak és az épített környezet kölcsönhatásai. Tanácsadóként és stratégiai tervezőként városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozik. Számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás szervezője, kurátora. Hazai és nemzetközi egyetemek rendszeres előadója és kurzusvezetője. A balatoni régióhoz a holtszezon iránti rajongáson túl személyes és szakmai téren is kötődik.

Takács Martin

Martin a Nagyapám Háza hagyományos építészeti előadássorozat és alkotótábor mester-inas programjának a főszervezője. Október 19-én “Épített értékmentés közösen” témában számolt be a tapasztalatairól.

Dr. Varga Anna - etnobiológus, a PTE BTK Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék tudományos munkatársa

Hogy mivel foglalkozik egy etnobiológus a Balaton-felvidéken? “Talán kevésbé köztudott, hogy a Balaton-felvidéken élők számára a legeltető állattatás jelentette az egyik legfontosabb megélhetési forrást évezredeken keresztül, és a mai napig hozzájárul ennek a vidéknek a természeti-kulturális örökségéhez és ahhoz a tájképhez, mely sokakat megragad. Az elmúlt száz esztendőben sokat változott maga az állattartás és pásztorvilág is, ennek következtében a legelőterületek is átalakultak és nagyrészüket már nem legelőként hasznosítják ezen a vidéken. Ha jövőben is szeretnénk, hogy ne csak egy emlék maradjon a legeltető állattartásból a Balaton-felvidéken, hanem ez a fajta természetközeli és egészséges élelmiszert nyújtó gazdálkodási forma tovább éljen, akkor évezredek óta változatlan alapvetés szerint érdemes gondolkodni és tervezni, vagyis a ‘jószág feje szerint’.”

Kovács Loránd

Kovács Loránd Olivér a Nemzeti Régészeti Intézet - Magyar Nemzeti Múzeum tudományos igazgatója, valamint a Szent István Király Múzeum SZIKM Gorsium Régészeti Parkért felelős szakmai tanácsadója. A régészeten belül szakterülete a római kor, azon belül is az építőanyagok, építési technikák. Hobbija a régi épületek és a régészeti korú tájak - elsősorban római és középkor - vizsgálata, vagy egyszerűen csak az épületek, táj élvezete.

Dr. Kovács Barnabás

Barnabás a Szent György-hegyről származik és évek óta kutatja a balatoni szőlőtermesztés jövőbeli útjait. “Ökológiai szőlőtermesztéssel, annak talajbiológiai vonatkozásaival foglalkozom kutatóként, szaktanácsadóként, termelőként. Idén belefogtam egy régóta dédelgetett tervbe, ami a gyógynövények segítségével végzett gyomszabályozás lehetőségét vizsgálja, ezáltal növelve a biológiai sokszínűséget, javítva a monokultúrális szőlőtermesztés ökológiai és gazdasági értelemben vett fenntarthatóságát is. A Balaton-felvidéki agrár-kultúrtáj elképzelésem szerint, olyan szőlőültetvényekkel tarkított domb- és hegyoldalakból állhatna ideális esetben, amelyeket sok faj érezhet otthonának az ember mellett.”

Fülöp Bence

Bence négyvévszakos táj(/Balaton-)használó szőlősgazda, vitorlázó, szörfős. A szabadonbalaton alapító tagja. Bence rendszertervező építőmérnők, fenntarthatósági és vízgazdálkodási projektek megvalósíthatóságával foglalkozik több mint húsz éve. Az elmult 15 évben az Antarktiszt kívéve minden földrészen dolgozott, de szívügye a Balaton, amellyel 2004 óta foglalkozik. Nevéhez fűződik a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének megvalósíthatósági tanulmánya és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Balaton munkacsoportjának vezetése.

Heim-Tóth Miklós kulturális projektmenedzser //Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa