"Kellemetlen látványt nyújtottak"

A fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciója

Magyar Narancs |
Cím
"Kellemetlen látványt nyújtottak"
Elérhetőség
Online olvasható
Dátum
2012-09-23
Szerző
Kelecsényi Kristóf Zoltán
Szervező
Tervezőgrafikus
Szerkesztő
Kiadó
Adományozó

Májusban adták át az elkészült részeket, és bár az épületegyüttes a 20. század második felét viszonylag szerencsésen átvészelte, milliárdos nagyságrendben akad még tennivaló. A várhatóan 2015-ben véget érő felújítás nyomán európai szintű zenei oktatási és koncerthelyszín jöhet létre. Nagy kérdés azonban, hogy ki vagy mi fogja mindezt fenntartani.

A Műemlékek Állami (ma már Nemzeti) Gondnoksága (MÁG/NG) 2000-ben vette át a Soproni Egyetemtől a rossz állapotú épületegyüttes vagyonkezelését. 2003-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pénzén indult el a kastély helyreállításának látványosabb része a tető és a belső udvar teljes felújításával. A homlokzat színezése körül alakult ki komoly szakmai vita. 2003-ban a MÁG az azóta megszüntetett Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központot (ÁMRK) bízta meg a felújítás tervezésével, melynek része volt a falkutatás is. Kétféle színezést ítéltek hitelesen visszaállíthatónak. A kastély 18. századi fénykorának terrakotta-rózsaszínjét, valamint az épület ötvenes évek óta meglevő sárgás színezését. Előbbiből még próbafestés is készült, amely a látogatókból és a szakértők egy részéből is heves ellenérzéseket váltott ki, pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) zsűrije többször is tárgyalta, és megvalósításra javasolta. A MÁG viszont idegenkedett mindkét lehetőségtől, ezért megbízta a BME Rajzi és Formaismereti Tanszékét egy újabb színterv készítésével. Ennek alapjául a kastélyban őrzött, 1780-ból származó festményen látható “kőszín” szolgált. Az ÁMRK tervezőcsapatának vezető építésze, Gál Tibor szerint a festmény nem fogadható el hiteles forrásnak, hiszen az egy barokk ideálkép, az ábrázolt színt pedig a falkutatás során nem találták meg. Ennek ellentétét állítja Tari Gábor, a BME tervezőcsapatának tagja, aki szerint a festményt egy másik, a tatai Esterházy-kastélyban látható ábrázolás, valamint vakolatminták hitelesítik. Az ügy végére dr. Varga Kálmán, a KÖH akkori (a kastélyt kezelő NG mostani) elnöke tett pontot, aki a Műegyetem változatát fogadta el személyi döntésként. Bár a vita csak a szűken vett szakmát mozgatta meg, valójában nagyon is a laikus közönségről szólt, arról, hogy a 21. századi látogató mit vár egy barokk kastélytól.

Korunk elvárásai máshol is előkerültek. A hercegi lakosztályban a kastély egy korábbi építési periódusából származó freskó maradványára bukkantak. “Kellemetlen látványt nyújtottak, a vendégek állandóan megjegyezték, hogy néz ki. Viszont mint kortörténeti dokumentumra a kutatóknak szükségük van rá” - mondta el a helyszínen Lajber Gabriella, a kastély vezetője. A falszakaszt ezért egy könnyen eltávolítható elemmel takarták el.

2007-ben kezdték előkészíteni azt a 14 milliárdos programot, amelyből az EU-pénzek körüli alkukat követően a mostani 4-5 milliárdos, három ütemre bontott beruházás maradt. Az eredeti terv nemcsak a kastély megújítását, hanem kapcsolódó településfejlesztést is tartalmazott, például a főépület előtti nagy forgalmú út elkerülővel történő kiváltását. A most lezárult, 1,6 milliárdos ütem megvalósítása 2009 szeptemberében kezdődött. Befejezték a homlokzatok felújítását, és helyreállították a belső díszudvar neobarokk kertjét. Az épületen belül pedig a központi díszterek restaurálása indult el. Ezeket a helyiségeket már az ötvenes években megnyitották a látogatók előtt. “Meglehetősen erősen felül kellett bírálni” - mondta el az akkor végzett műemléki felújításról Varga Kálmán, aki 2007 óta mint a MÁG/NG igazgatója érintett. “Úgy véljük, hogy a történelem szörnyűségei miatt nagyon gyakran lepusztult épített örökségünknél be lehet vezetni bizonyos szakmai kritériumok alapján az újrateremtés fogalmát, szakítva a konzervátori szemlélettel.” Ennek szellemében kerültek vissza a nyári hűsölő falait díszítő rokokó girlandok, a zeneterem aranyozott falikarjai és a díszteremből eltűnt, mitológiai jeleneteket ábrázoló, 18. századi festmények aranyozott keretei, bennük üres vásznakkal. “A festmények nélkül a díszterem ikonográfiája és atmoszférája nem teljes. Megmaradtak a bő száz évvel ezelőtti archív fotók. Ismerjük a mitológiai jelenetek témáit, az ábrázolások analógiáit, és ismert a festő is. Tehát minden adott ahhoz, hogy ezeknek a rekonstrukcióit megcsináljuk. Mi emellett vagyunk” - jelentette ki Varga. “Az lenne a szerencsés, ha legalább egy kis darab a vászonból rendelkezésre állna, hiszen akkor a képek színvilágát is be tudnánk határolni” - tette hozzá Lajber Gabriella. A kastélyban látható rekonstruált és restaurált részek színvonala valóban igen magas, teljesen elpusztult barokk festményeket újraalkotni azonban kényesebb feladat lenne, amelyre a magyar műemlékvédelem nem ismer még példát. A történelem viharait egyébként Eszterházán sem akarják eltitkolni. A szintén most megújult lépcsőházban megőrizték egy szovjet katona rajzát, amely két vadászrepülő csatáját ábrázolja.

Az elsővel párhuzamosan 2011 nyarán kezdődtek el a 2 milliárdos második ütem munkálatai. A kastély két világítóudvarának üvegtetős lefedése már elkészült. A szerkezetek célja, hogy a csapadékot kizárják, ugyanis több szomszédos teremben megjelent a könnyező gomba a falak nedvesedése miatt. Lesüllyesztették a kastély előtti útszakaszt az eredeti terepszintre. Jelenleg folyik a porcelánkabinet festőrestaurálása, és hamarosan elindul az itthon egyedülálló, 250 éves, eredeti kínai lakktáblákkal díszített kabinet helyreállítása.

“Az a zenei kultúra, ami egykor Eszterházát jellemezte, ilyen kis szűk, dísztermi körülmények közt nem hozható vissza” - mondta el Varga, utalva arra, hogy a koncertek jelenleg a kastély történeti enteriőrjeiben zajlanak. A Haydn-örökség révén az együttes hasznosításának egyik fő iránya a zenei élet erősítése lenne. Ennek bázisa lesz a kiskastély tömbje, amelyben már zajlik a sokáig magtárként használt egykori bábszínház felújítása, amelyből 200 fős, modern rendezvényterem lesz. Ha a harmadik ütem munkáit is átadják - 2015 körül -, a remények szerint nemcsak előadások lesznek, hanem zenei oktatás is folyik majd. A tervek szerint a próbatermeken túl szálláshelyeket is kialakítanak a zenészeknek. Ha a zenei központ valóban jól működik, akkor Varga Kálmán elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer visszaépüljön az operaház barokk külsővel és modern belsővel.

A kortárs építészet megjelenésének helye az Ekler Dezső által tervezett fogadóépület lesz. Szükségességét többen vitatták, például Mezős Tamás korábbi KÖH-elnök, aki a romos lovarda felújításával oldotta volna meg a problémát. “A mi terveink szerint a lovardába a lovak jönnének vissza” - tette hozzá Varga, aki szerint “itt nem csupán arról van szó, hogy végigmenjen a látogató a kastélyon, hanem hogy az egész térség fejlődjön, hogy a kastély megtekintése csak egy szelet legyen a kínálatból. Úgy fogalmaztuk ezt meg, hogy ez a világörökség kapuja, tehát nemcsak a mi épületünké, hanem az egész településé és a környéké.” A biciklikölcsönzőt és éttermet is magába foglaló eredeti, “üvegfás” terv azonban 2009-ben elvérzett a projekt költségcsökkentése miatt, és egy új, szerényebb épületet tervezett az építész. Jelenleg pedig másodjára is egyszerűsödik a terv ugyanezen okból: “jelen pillanatban folyik egy sokkal szerényebb kiszolgáló rész megteremtése, amely leveszi a legkomolyabb problémákat a kastélyról” - árulta el az NG vezetője. Ez alapján úgy tűnik, hogy a fogadóközpont a mostohagyerek a történetben. Ekler Dezső szerint erről azonban nincsen szó. Elmondta, hogy a legújabb változatból az étterem marad ki; a vetítő, a jegypénztár, a mellékhelyiségek és a kastély előtti kertben az ötvenes években kialakított, eredetileg megszüntetni tervezett focipályához tartozó öltözők a programban maradtak.

Májusban az NG beadta a pályázatot a felújítás következő ütemére. Idén márciusban a budai Vár újjáépítéséért felelős kormánybiztos, dr. Zumbok Ferenc feladatul kapta, hogy segítse a kastély rekonstrukcióját is, ezért az elbírálással kapcsolatban az igazgató bizakodó. A zenei centrum befejezése mellett elkészülne az első emeleten található Mária Terézia-lakosztály helyreállítása. A berendezés nagy része - például a királynő ágya - és a falakat egykor díszítő pannók elpusztultak, de mindezt rekonstruálnák. Erre viszont a díszterem bútorzata esetében nincs szükség. 2011-ben nagy szenzációnak számított, hogy letétként visszakerült a terem 18. századi berendezésének egy darabja, amely a második világháborút követően tűnt el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jövő évi költségvetésében 100 millió forint céltámogatás szerepel műtárgyvásárlásra, amelyből a garnitúra további, felbukkant darabjait vásárolják majd meg, és a hiányzókat újragyártják. A harmadik ütem egyes munkálatai 2014 tavaszáig (a választásokig), a többi a következő évben fog elkészülni.

De marad még feladat ezek után is. A lovarda feltűnően rossz állapotban van. A hercegi és hercegnéi lakosztályokra is ráférne a megújulás. A hatalmas park is igen szegényes képet mutat, az egykori látványosságok már rég elpusztultak, újak pedig még nincsenek. Első lépés a rózsakert augusztusban induló rekonstrukciója, de tervezés alatt áll az úgynevezett Lés-erdő megújítása is. A nyugati szárnyban pedig továbbra is a Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola működik, az egykor híres Esterházy-képtár helyén zajlanak például a testnevelésórák.

“A felújítás akkor lesz kész, hogyha azt a fajta kulturális és gazdasági egységet helyre tudjuk állítani, ami egykor jellemezte a kastélyt” - mondta Varga Kálmán. “A régi funkciók korszerű formában és tartalmakkal újjáéledhetnek, sőt ezek adják a fenntarthatóság zálogát. Mondok egy példát: a rózsakertet helyreállítjuk. Ha erre alapozva vissza tudnánk állítani a dísznövénykertészet működését, és nem csak látványelemként tartanánk fenn, akkor ez anyagilag is komoly bevételt hozna.” Varga szerint ebben a gazdálkodási szabadságban rejlene a jövő, ugyanakkor ennek jogi keretei jelenleg hiányoznak. A pótlásukra akkor lát esélyt, ha a kultúrpolitika végre belátja, hogy az állami gondoskodás nem merülhet ki abban, hogy a kulturális feladatokat ellátó szervek arra kényszerülnek, hogy évenként alamizsnáért járuljanak a szaktárca elé. Minél nagyobb terület újul meg a kastélyból, a fenntartás annál többe fog kerülni, ezért a kulturális kormányzat sem járna rosszul, ha megteremtené annak a jogalapját, ami a pannonhalmi apátságban évek óta sikeresen működik.

A gazdálkodáson túl a legérdekesebb az a szemlélet, amely a műemléki felújítást övezi. Varga elmondása szerint a gödöllői kastélynál, ahol meztelen falakból kellett egy királyi enteriőrsort rekonstruálni, még nagyon komoly összetűzései voltak a szakmában, de Eszterházánál már nem tapasztalt ilyesmit. Bár a kényesebb feladatok, mint az említett festményrekonstrukciók és Mária Terézia ágya, még csak most jönnek, így ebből messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. A fertődi felújítás ugyanakkor arra szolgáltat példát, milyen változáson megy keresztül a műemlékvédelem. Miként hat vissza a szakmára az a piaci környezet, amelyben látványos eredményekkel kell megharcolni a látogatók és a döntéshozók pénzéért. Ezzel mindaddig nincs is probléma, amíg a Varga Kálmán által említett “bizonyos szakmai kritériumok” mentén járnak el. Ezen túl azonban nem szabad menni.

A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.