Tíz év, ötszáz épület, számtalan történet – Hogyan változtak a Budapest100 kutatásai?
A Budapest100 tíz éve alatt több száz elfeledett vagy éppen emblematikus épület történetével ismertette meg a látogatókat. Az évek alatt a program kutatásmódszertana jelentős fejlődésen ment át, erről Szij Barbara, a Budapest100 kutatásvezetője írt.
Az évek alatt a program kutatásmódszertana jelentős fejlődésen ment át, egy valami nem változott: amikor a Budapest100 hétvégéjén megnyitó házak lakói, illetve a házakba látogatók megismerkednek a sokszor elfeledett történetekkel, egy szempillantás alatt közelebb kerülnek az épületekhez és vele együtt a városhoz. A Budapest100-as kutatásokat lelkes, többnyire építészettel vagy várostörténettel valamilyen formában foglalkozó önkéntes kutatók végzik, de akadnak köztük nem kevésbé elszánt „laikus” Budapest-rajongók is. A kutatások kezdettől fogva nem csupán építészettörténeti, hanem történelmi, kultúrtörténeti, urbanisztikai, társadalomtörténeti szempontból is igyekeznek feltárni egy-egy épület történetét, valamint egykori (és bizonyos esetekben jelenlegi) lakóinak élettörténetét is.
A kutatások célja egyrészt a lakóközösség „megmozgatása”, másrészt általában a városlakók közelebb hozása az épített örökséghez. A lakóhelyük mikrotörténelmén át igyekszünk megmutatni, milyen értékek rejtőznek a felszín alatt. A kutatási eredményeket a Budapest100 hétvégéjén kiállítás, háztörténeti séta formájában megosztjuk a látogatókkal, és a szövegek felkerülnek a honlapunkra is. A ház-adatlapok és a kereső jelenleg fejlesztés alatt áll, célunk, hogy minél felhasználóbarátabb és teljesebb adatbázissal tudjunk szolgálni.
Az első években az adott évben 100 éves házak listájának összeállítása jelentette az első kihívást, hiszen nem nagyon léteztek (és a szempont – az építési dátum – különlegessége miatt érthető módon mind a mai napig nem nagyon vannak) olyan összefoglaló kiadványok, amelyek építési idejük alapján listázták volna Budapest épületeit. Így maradt a korszak építészetével foglalkozó kötetek, helytörténeti kiadványok, műemléki védettségi listák, topográfiák mazsolázása. Már ekkor nagy örömöt jelentett a szervezőknek, ha egy-egy ház lakói maguk jelentkeztek a programba, mondván, tudomásuk van róla, hogy 100 éves a házuk – a források (építési, használatbavételi engedélyek) változatos hiányossága következtében ugyanis természetesen előfordult, hogy egy-egy épület kimaradt a megszólítottak listájából. Egy ház születésnapját illetően természetesen azóta is a Budapest Főváros Levéltárának Tervtárában található anyagok adják a legbiztosabb információkat.
A 2013-as eseményre készülve már tudatosabban alakították a kutatásvezetők a házlista összeállításának folyamatát: a korabeli építkezésekről tudósító szaklapban, az Építő Iparban (1877–1932) hetente listázott építési engedélyeket vették alapul – a kihívást az jelentette, hogy „le kellett fordítani” a régi helyrajzi számot és címet a maira, majd pedig ellenőrizni, hogy valóban megépült-e a ház, esetleg nem bontották-e le, vagy nem épült-e a helyére időközben valami más. Az ellenőrzést 2013-tól megkönnyítette, hogy megjelent a Google Street View, így nem kellett feltétlenül helyszíni szemlét tartani.
Ha már az online forrásoknál tartunk, itt kell megemlítenünk a 2014 vége-2015 eleje óta működő Hungaricana Közgyűjteményi Portált, valamint az Arcanum Digitális Tudománytárat. A folyamatosan bővülő digitizált tartalmak online elérhetősége, kényelmes kereshetősége rendkívüli módon előrelendítette a kutatók munkáját. 2017 óta egy újabb digitálisan elérhető fejlesztés segíti a munkánkat, a Fővárosi Levéltár Budapest időgépe, amelynek segítségével mai cím alapján kereshetünk levéltári iratokat. Mindeközben persze nem feledkezhetünk meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéről sem, amely ugyancsak elsődleges forrás-lelőhelyünk.
Fontos váltás volt a Budapest100 kutatásmódszertanának történetében, amikor az I. világháború miatt megfogyatkozott 100 évesekről átálltunk a tematikus válogatásokra. 2016-tól nem kellett „keresni” a megszólítani kívánt házakat, hiszen egy adott helyről (Nagykörút, rakpartok, terek) válogattuk őket. 2019-es témánk, a Bauhaus budapesti nyomában járva pedig igyekeztünk „szigorúan szubjektív” szemmel válogatni a bőséges épületállományból, hogy ismét egy 250-300 épületből álló listával indulhassunk. A téma népszerűsége, illetve a korszak „lakóház-fókuszáltsága” miatt szakirodalomban jócskán bővelkedtünk ebben az évben. Az egyes házak kutatása mellett izgalmas kiegészítésként publikáltunk hosszabb-rövidebb cikkeket is a honlapunk „Anno” nevű rovatában, amelyek különféle témákat dolgoztak fel az adott évhez kapcsolódóan.
Ami 2020-at illeti, e cikk megjelenésének pillanatában is várjuk a jelentkezőket az eseményre: a 10. Budapest100 középpontjában a (lakó)közösségek állnak majd, így kortól, elhelyezkedéstől és állapottól függetlenül bármely budapesti épület jelentkezhet. Ha az elmúlt évek tapasztalataiból indulok ki, teljes biztonsággal állíthatom, hogy minden ház érdekes – csak meg kell ismerkedni vele.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik az elmúlt 10 évben előttem vagy velem együtt koordinálták a Budapest100 kutatási feladatait: Fehér Gábornak, Hutter Katicának, Lénárd Andrásnak, Németh Nórának, Tolnai-Pálóczy Enikőnek és Tamási Miklósnak.
Az írás az építészfórum oldalán jelent meg.