Üdvözöl a Balaton-felvidék | KÖNYVBEMUTATÓ

Hogyan lehet együttműködő közösségeket, fenntartható építési és gazdálkodási gyakorlatokat, a Balaton-felvidéki tájjal és a helyi hagyományokkal harmonizáló életmódokat és a helyi adottságokból táplálkozó, sikeres vállalkozásokat kialakítani? Ahogy a címe is ígéri, a TÁJTÉKA második kiadványa egy használati útmutató, ami egyaránt szól őslakosoknak és bebíróknak, döntéshozóknak, szakembereknek és vállalkozóknak, de a látogatóknak is.

A bemutatót kísérő kerekasztal beszélgetésből kiderül, hogyan látja a Balaton-felvidéket a saját szemszögéből az itt élő, a beköltöző és a látogató.

A könyvbemutató beszélgetés résztvevői:

• Farkas Zsuzsanna - a beszélgetés modeátora, a Tilos Rádió A megtervezett valóság programjának műsorvezetője és alapítója
• Horváth Lídia - a Gerlice Nomád Terasz tulajdonosa
• Czeglédy Ákos - Paloznak polgármestere
• Bódis Gábor - a Hungary NEXT ország-márka-műhely alapító-vezetője, a TÁJTÉKA mentorprogramjának vezetője
• Bozsik Barbara - a TÁJTÉKA projektvezetője

A beszélgetést követő pörgős, tömör előadásokon a Balaton-felvidék izgalmas projektjeinek vezetői, közösségszervezői, innovatív vállalkozói és a TÁJTÉKA projekt szakemberei és együttműködő partnerei osztották meg tapasztalataikat és értékes témafelvetéseiket. A prezentációkból megismerhettük a térség példaértékű kezdeményezéseit.

Előadók:

• Köninger Szilárd, CAN Architects // Bazaltiskola
• Horváth Tamás és Kádár Ildikó, Parókia Coworking // Együtt, működünk!
• Szij Barbara, Kortárs Építészeti Központ // Budapest100 adaptáció Balatonalmádiban
• Bódis Gábor, Hungary NEXT // TÁJTÉKA Mentorprogram
• Cseh András, CAN Architects // Közösség - Tanulás - Szent György-hegy
• Kővári Gábor, Vázsonyi Malom // Egy több száz éves vízimalom megújítási kísérlete
• Papp Gergely, Balatorium, PAD Alapítvány // Balatonbarát kert, SLOWWALK_lassú tájbejárás
• Kovács Krisztina, Kortárs Építészeti Központ // KÉK Városi Séták

“Az épületek elválaszthatatlanok születésük történetétől, mely köztük és használóik között íródik. Az építész dramaturg, aki megteremti ezt a kapcsot.” Köninger Szilárd, a CAN Architects izgalmas Balaton-felvidéki projektjével, a Bazaltiskolával érkezett a Pecha Kucha estre.

Köninger Szilárd a CAN Architects társalapítójaként a közösségi tervezés eszközével alakítja az irodából kikerülő épületek terveit, mely az installációszerű építményektől a Pesti rakpart autómentesítésig változatos léptékeket ölelnek fel. Az építészet mellett az oktatás megújítása foglalkoztatja téri- és módszertani innovációkkal. Legújabb projektjük a Bazalt Iskola, ami az épített környezeti nevelés segítségével térképezi fel a Balaton-felvidék iskoláinak tanulási gyakorlatát, erősségeik, vagy épp hiányosságaik mentén foglalkozásokkal és helyteremtéssel, azokat a szabadban fejleszti tovább.

Kádár Ildikó és Horváth Tamás, a Parókia Coworking tulajdonosai, akik a Tájtéka több rendezvényének is adtak már otthont. “A Parókia Coworking nem az első közös “projektünk”, házasság, gyerek, kutya, néhány költözés és házfelújítás mind mind erősítette és edzi a csapategységet. A hely legfontosabb értéke számunkra az önazonossága, hogy mindig magunkat tegyük bele. Ugyanakkor mást és mást jelent nekünk a Parókia, de mindkettőnk számára jóval több, mint egy közösségi iroda. Három éve Káptalantótiban élünk, és amikor nem ügyelünk a közösségi irodában vagy vendégeket fogadunk az apartmanokban, az eredeti szakmánkban is dolgozunk.” Kiknek szól, hogyan született a hely, hogyan kapcsolódik a Káli-medence életébe? Minden kiderül az előadásukból.

A TÁJTÉKA projektben a helyi közösségekkel együtt valósítunk meg programokat, hogy megmutassuk, hogyan lehet ma kötődni a történeti tájhoz és fenntartható, kísérletező szemléletű közösségi tájhasználati gyakorlatokat kialakítani. Szij Barbara a KÉK - Kortárs Építészeti Központ TÁJTÉKA projektjének munkatársa és a Budapest100 projektvezetője. Fő érdeklődési területe a település- és a társadalomtörténet kapcsolódásai, az épületek és használóik egymásra hatása. Az foglalkoztatja, hogy az épített örökség bemutatásán keresztül az egyének és a közösségek, valamint az identitásukat meghatározó szűkebb és tágabb lakókörnyezet viszonya hogyan válik láthatóvá, megélhetővé. Barbara a TÁJTÉKA projekteben is ezért tesz: “Nyitott kapuk, közös értékek” Pecha Kucha előadásán a Budapest100 Balatonalmádiban szervezett szeptemberi adaptációjáról is beszél előadásában.

A tudásmegosztás, a közösségépítés és a hálózatosodás célja hívta életre a TÁJTÉKA Mentorprogramját. Bódis Gábor a program vezetőjeként dolgozott együtt helyi aktív közösségi szereplőkkel, ami megerősítette abban, hogy a térség jövőképessége szempontjából egyfajta krízis menedzsmentre van szükség a szereplők megértésével és bevonásával, a párbeszéd kultúráját megteremtve. Erről is beszélt Pecha Kucha előadásában.

“Turizmus és desztináció-marketing minden szinten: stratégia, koncepció, vizuális arculat, kommunikáció és egyedülálló tréningek a turizmusban. Fiatal teamünk szakít az unalmas és sztenderd megoldásokkal, a szakmában elsőként beszél a jövőről. Érdekel és szeretem azt, amivel foglalkozom. Oktatóként a Metropolitan Egyetemen és piaci vállalkozóként az idén 10 éves Hungary NEXT ország-márka-műhely vezetésével meghatározó szereplőjévé váltam a turisztikai szektornak. A tapasztalat gyakorlatias interpretálása és alkalmazása vezetett oda, hogy egyre többen keresnek meg, ami nagyon is inspiráló. Az innováció és a felelős, léptékváltó újturizmus szemlélet és attitűd mozgat, és az, hogy a piaci szereplők általunk is képesek lehetnek kihasználni a szinergiákat.”

Cseh András, a CAN Architects társalapítója, építész és oktató Mindenevő, de elméleti és tervezési munkássága során a tanulási terek és folyamatok összefüggéseire különösen kíváncsi. A hazai építészképzés aktív alakítója, a Pannon Egyetem új pedagógus-képzésének oktatója. A CAN csapatával az iskolaépítészetre és a közösségi tervezésre fókuszál, optimális esetben közösségi tervezés alapú iskolaépítészetet megvalósítva. Előadásában a Közösség-Tér-Település közösségi tervezést tanító módszertanáról mesél: az egyetemi képzéseket kiegészítő, projekt alapú pedagógiai program 2023-ban Kisapátiban valósul meg.

A Vázsonyi Malom történetét is megismertük az Üdvözöl a Balaton-felvidék könyvbemutatót követő PechaKucha esten. Kővári Gábor elmesélte, hogy hogyan lehet egyszerre hagyományőrző és innovatív, ha az ember egy malom vásárlására adja a fejét. Egy belsőépítész, egy vízépítő mérnök és két közgazdász alapította a Vázsonyi Malom nonprofit kft-t. Mindegyikünk mást csinál ma, mint amit a végzettségünk sugall, és 2020 óta a nagyvázsonyi Csörgő malom felújításán munkálkodunk. Folyamatosan újra kell értelmeznünk a helyzetet a Covid, az aszály, a vízfolyások helyzete, az elszálló árak és változó jövőképek miatt:

• Bakancsos szállás legyen az Országos Kéktúra útvonalán?
• Erdei iskola, és az egykori vízimalmokat bemutató helytörténeti emlék?
• Működő malom zakatoló gépekkel, ami összeköti a helyi gabonatermelőt és a kézműves kovászos pékséget? Rendezvényhelyszín és közösségi tér?
• Bringás frissítőpont, vagy kézműves kávézó?

A malom történetéből már született egy helytörténeti kiállítás, megépült az egykori vízkereket felidéző óriás műalkotás, márciusban összegyűltek a malomban Veszprém megye vízimalmokat szerető szakemberei, beleértve az utolsó itt őrlő molnárokat és leszármazottaikat. Két művészeti rezidenciaprogram után kortárs művészeti kiállítás, élő zenei koncert és Malompiknik rendezvény is volt júniusban, egy asztalhoz ültettünk nagyvázsonyiakat, malmosokat, művészeket és érdeklődőket. A programsorozat folytatódik havi egy Malompiknikkel, célunk, hogy az idény végéig tisztázzuk, milyen irányok lehetnek életképesek és fenntarthatóak az együttműködési lehetőségek feltárásával, és általában a malom, mint helyszín újraértelmezésével.

Papp Gergely, a PAD Alapítvány társalapítója, kulturális antropológus, a Balatorium Ökológiai Kulturális programsorozat keretében megvalósuló két projektet, a SLOWWALK-ot és a Balatonbarát kertet mutatta be a Pecha Kucha esten. A SLOWWALK_lassú tájbejárás eseménysorozat célja, hogy lehetőséget biztosítson a balatoni vízgyűjtőterület ökológiai vonatkozásainak direkt, közös, élményszintű megtapasztalására, és hogy a művészeti eszközökön keresztül alternatív szemléletet nyújtson a Balaton-régió környezeti és társadalmi kihívásaihoz. A Balatonbarát kert projekt a balatoni kertek és zöldterületek ültetéséhez, építéséhez, gondozásához természetvédelmi, a tájjal együttműködő szempontrendszert alakít ki. Ami a térség kertjeiben történik, az a tájra, a tájban található vizekre és azon keresztül a Balaton élő rendszerére is hatással van.

A KÉK Városi Séták és a Tapolcai-medence gazdag túra-és sétakultúrájának találkozásából született a SéTapolca - Sétafesztivál a Tapolcai-medencében, ami épp a Pecha Kucha est hétvégéjén várta az érdeklődőket. Kovács Krisztina, a fesztivál egyik szervezője Kovács Krisztina elsőéves egyetemistaként kezdett önkéntesként dolgozni a Kortárs Építészeti Központban, ma pedig a KÉK egyik projektvezetője és kommunikációs menedzsere. A KÉK Városi Séták csapattagjaként leggyakrabban Budapest belvárosában vezet sétákat köztérhasználat, városrehabilitáció és közösségi tervezés témákban. A TÁJTÉKA keretében a SéTapolca – Sétafesztivál a Tapolcai-medencében egyik szervezője. A városi séta műfaja már egyetemi tanulmányai óta kísérik, vezetett már későmodern építészeti sétát Balatonalmádiban is, de volt, hogy egy gimnazista osztállyal közösen dolgozott ki lakótelepi sétát a 14+Budapest program keretében.