Városvariációk

Százötven évvel ezelőtt nagyot változott Óbuda, Buda és Pest élete. Több évtizedes előkészületek után megszületett a három város egyesítéséről szóló törvény, amely 1873. november 17-én lépett életbe. Annak ellenére, hogy ma már szinte elképzelhetetlen, hogy e három városrész külön településként működjön, akkoriban nem övezte egyöntetű elfogadás a döntést.

Budán ekkor jellemzően bortermelők és hivatalnokok éltek, akik már az 1848-as áprilisi törvények létrejöttekor aggodalmukat fejezték ki, amennyiben a dinamikusan növekvő és fejlődő Pesttel szemben elveszíthetik vezető szerepüket. Az aggodalom megmaradt egészen az 1873-as városegyesítésig. A 19. századi fejlődéseszmény szempontjából leggyengébb láncszemnek számító Óbuda a városegyesítés előtti évtizedekben is egy ideig Buda fennhatósága alá tartozott, és nagy becsben tartotta az 1860-as években visszanyert önállóságát. Budához hasonlóan jellemzően itt is bortermelésből élt a lakosság. A sokkal szegényesebb körülmények között működő, mind politikailag, mind gazdaságilag szerényebb számokat felmutató település félt, hogy a két nagyváros méreteihez nem tud felérni, ami gazdasági hanyatláshoz, majd identitásuk elvesztéséhez vezet. Pest, a méretében és lakosságszámában is dinamikusan fejlődő város polgársága az iparosodást követő nehézségek megoldása elé nézett, például súlyos lakáshiánnyal kellett megküzdenie. A városegyesítés pesti ellenzői teherként tekintettek az “elmaradott” Budára, viszont a kiegyezéssel újra felbukkant a remény, hogy visszaálljon a királyi székhely egykori presztízse és jelentősége.

Az akár jogosnak tekinthető ellenérzések ellenére sem valószínű, hogy jobb megoldást kínálkozott volna a fejlődésre a három különálló város számára. Az egyesítéssel egy világváros alapjait fektették le, amelynek nem elhanyagolható célja volt az is, hogy Bécs méltó párjává váljon a Monarchián és Európán belül is.

Kiadványunkban a Budapest100-hoz közel álló témák mentén szeretnénk bemutatni a városegyesítést és az azóta eltelt 150 évet. A kiadvány lapozgatása során az olvasó elmerülhet majd a közösségi ünneplés módjaiban, a köztéren való emlékezés lehetőségeiben, valamint betekinthet a Budapestet meghatározó térélmények és közösségi lét különböző aspektusaiba.